Új korszak születése. Az internet széles körben való elterjedése minden szempontból korszakhatárt jelent az emberiség történetében. A gazdaságra, kultúrára, tudományra, oktatásra, társadalomra gyakorolt hatását szinte lehetetlen túlbecsülni.
Mindannyiunk életét megváltoztatta a kommunikációtól a vásárlási szokásainkig. Ez nem új hír, hiszen az internet bő 10 éve lett igazán elterjedt hazánkban – azóta túllépett a számítógépek jelentette korláton, és meghódította a telefonjainkat is. A hosszútávú hatások csak most kezdenek igazán megmutatkozni. Ideje tehát mérlegre tennünk a változásokat: a jót, a rosszat és a csúfot is.
A bőség zavara
Az internet elhozta az úgynevezett információs korszakot: az emberiség történelmében még soha nem foglalkoztak ennyien információ gyártásával, terjesztésével. Számtalan hírforrás áll rendelkezésünkre, igaznak tűnik tehát a megállapítás: az információs társadalomban a tájékozatlanság választás kérdése.
A világháló egyik legnagyobb veszélyét mégis a rossz forrásból szerzett álhírek jelentik. Ahogy arra a Readers Digest is rávilágít, a forráskritikát minden felhasználónak tanácsos elsajátítania, továbbá érdemes megtanulni mely oldalak megbízhatók. A digitális világ azonban a megoldást is a kezünkbe adja erre a kihívásra.
Ha egy cikkben példának okáért történelmi eseményre hivatkoznak néhány perc alatt leellenőrizhetjük a hitelességét egy olyan oldalon, melynek a történelemtudomány a fő profilja.
Újszerű kihívást jelent továbbá az ún. „öndiagnosztika”, amikor valaki az internet alapján azonosítja a saját betegségét. Mindez komoly problémákat okozhat, ugyanis sokan nem az orvossal való konzultálás megalapozására, kiegészítésére használják a netes keresést, hanem a szakember felkeresése helyett.
Természetesen az öndiagnosztikának is megvannak a maga előnyei, ugyanakkor kétségtelen, hogy veszélyt is rejt magában – ahogy az elmondható az internet egészéről is.
Az internet másik vitathatatlan előnye, hogy a szó szoros értelmében kinyílik előttünk a világ: rákereshetünk videókra, hírekre a Föld bármely pontjáról. Nem feltétlenül kell megvárnunk, míg a hazai média beszámol egy külföldön végbement eseményről, elsőkézből is tájékozódhatunk ottani forrásokat keresve.
A digitális világ nyelve természetesen az angol, így célszerű legalább alap/középfokú tudással rendelkeznünk, ha külföldi híreket szeretnénk olvasni. Amennyiben bizonytalanok vagyunk az angoltudásunkat illetően, a világháló ismételten megoldással szolgálhat a gondunkra.
Rendelkezésünkre állnak ugyanis online szótárak, ahol könnyen és gyorsan kereshetünk rá egy-egy kifejezésre böngészés közben.
Bár sok veszélyt rejt magában, az internet kimeríthetetlen tudástár az élet minden területére vonatozóan: a legjobb befektetés megtanulni helyesen, megbízhatóan, hatékonyan használni.
